Gyulafehérvár
- Fehér megye
A város
története
Már a
vaskorban földvár állt itt, ahová a rómaiak később castrumot
építettek. Euen a helyen állt Apulum, az ókori Dácia tartomány egyik
jelentős városa. Erdélyt már a magyar államalapítástól kezdve innen
kormányozták mint különálló egységet, itt székelt az erdélyi vajda.
Püspökségét Szent István alapította 1009-ben. 1241-ben a tatárok
teljesen elpusztították. Virágkorát a Hunyadiak és Bethlen Gábor
alatt élte. Székesegyháza 13. századi, egy régebbi templom alapjaira
épült. 1291-ben III. András országgyűlést tartott itt. 1541-ben ide
költözött Izabella királyné, itt is halt meg 1559. szeptember 15-én.
1571. március 14-én itt halt meg János Zsigmond fejedelem is. 1599.
november 1-jén Báthory András feletti győzelme után Vitéz Mihály
vajda diadalmenetben vonult be a városba, ahol az 1600. július 10-én
megtartott erdélyi országgyűlésen fejedelemmé választották. 1622-ben
alapította Bethlen Gábor híres református kollégiumát, amelyet
1658-ban a harcok elől Nagyenyedre költöztettek. 1629. november
15-én itt hal meg a fejedelem. 1642. március 4-én itt választják
fejedelemmé I. Rákóczi Györgyöt, aki itt is halt meg 1648. október
11-én. 1657-ben II. Rákóczi György lengyel hadjárata idején a várost
tatár seregek égetik fel, majd október 25-én a fejedelem itt mond
le. 1704. július 8-án itt választották az erdélyi rendek fejedelemmé
II. Rákóczi Ferencet. 1715-ben újraszervezték a reformáció alatt
megszűnt püspökséget. Új vára 1738-ra készült el. 1848-49-ben innen
irányították a magyarok ellen harcoló császári és román
csapatokat.
|
|

|